Szerdán este kaja terén úgy elszálltam, mint a győzelmi zászló. Egész nap tartottam a magam által előírt tervet, de valahogy sok volt minden. Rengeteget dolgozok, amihez kellene az energia. (+ a nőcis napjaim is rátesznek egy lapáttal)
Mire hazaértem este, már minden bajom volt. Hisztiztem, ingerlékeny voltam, mindenre ugrottam, szegény A.-val csak kaffogtam.
A.megelégelte a dolgot és kezembe nyomott egy zacskó kekszet, hogy csituljak már el, mint abban a bizonyos reklámban. .... hisztis díva.:D
Mint akinek elborult az agya, tömtem magamba a kekszet.
Aznapra a torna el is maradt, mert annyira tele lett a hasam, hogy mozdulni sem bírtam.
Tegnap visszatértem a régi kerékvágásba, ügyesen tartottam magam, annyi keksz után nem is csoda.
Mosott fosként értem haza szintén, de nem hagytam, hogy úrrá legyen rajtam a tesznyeség.
Felvettem a tornagöncöm, fülbe zene full hangerőn és kivonultam az udvarra.
Megszivattam magam rendesen, majd kiesett a szívem a helyéről. De csak egy dolog hajtott, hogy kimenjen belőlem a keksz okozta gyötrelem. :)
Utána természetesen más színben láttam a világot.
Jó ötlet volt kint ugrabugrálni, mert találkoztam egy rég látott gyerekkori barátnőmmel is, aki nagyon ritkán van itthon.
Reméljük ma is ilyen ügyes leszek minden téren, muszáj lesz!!!
Hétvégén Ausztriába utazunk a barátainkhoz, így este fel kell pörögnöm. Mosnom kellene, kicsit összerámolni, még össze kell pakolnunk a csomagjainkat is. Úgy terveztem sütök egy adag túrós-tönkölylisztes pogácsát nasinak. :)
Ma sem fogok unatkozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése