Már most látom, hogy a héten nem nagyon lesz időm írni, de azért megpróbálok pár pillanatra életjelet adni magamról. Lehet nem is hiányoznék senkinek...
Ma reggel is elterveztem és be is tartottam, hogy hétfő ellenére mosolyogva vonulok be dolgozni. Ez ideig-óráig tartott. Utálom a negatív embereket. Bármennyire is szeretnék magam köré egy bástyát emelni, hogy az ő rossz gondolataik ne ragadjanak rám, mégis sikerül nekik. Mondogatom magamban, hogy csak azért is erős leszek, függetlenül attól mit gondolok a kis fejemben, akkor sem mutatom a gyenge oldalam, nem hagyom magam. De belül majd felrobbanok, nem tudok már mit kitalálni. Tudom, ekkor jön az a tanács, hogy itt az ideje továbblépni. Csak sajnos nem olyan világot élünk, hogy válogatni lehet a munkalehetőségek között. Így megpróbálok erős lenni, bár olykor kicsúsznak olyan dolgok a számon, amiket persze utólag megbánok. De legalább megnyugszom. :)
Nem biztos, hogy a pozitív hozzáállás minden problémádat megoldja, de elég embert bosszant ahhoz, hogy érdemes legyen kipróbálni! :)
Négy óra helyett majdnem fél7-kor értem haza. Gyorsan ledobtam a cuccom és már tornáztam is. A. nézett is nagyot. De tudtam, ha egy pillanatra leülök, annak nem lesz jó vége.
Hasizom gyakorlatokat csináltam, egy kis csípőt, popsit, hulahoppoztam, majd előkerült egy régi kedvenc jógás könyvem. Rengeteg hasznos gyakorlatot tartalmaz.
Nem is gondolná az ember, hogy a szimpla gyertyaállás mennyi mindenre jó.
Jó hatással van az egész szervezetre, serkenti az agy-, a gerinc-, a medencetájék megfelelő vérellátását, kiegyensúlyozza, erősíti az idegrendszert, enyhíti az aranyeres panaszokat, felfrissíti a lábat, lazítja az egész testet, nyújtja a gerincet, erősíti a has-, hát-, láb izomzatát, serkenti az emésztést.
Erre volt szükségem, utána már más színben láttam a világot.
Szerintem is hasznos a pozitiv hozzáállás, mert egy idő után leperegnek rólad a negativ emberek állandó panaszkodásai. Próbálj ilyen maradni és akkor nem lesz gond!
VálaszTörlésTényleg néha jó lenne keresni új állást, mikor már az ember fásult a munkahelyén, de tudom, hogy ott, ahol Te is élsz, ez még nehezebb. (az exem alsópáhoki volt ;) )
Ezért próbálj találni olyan kikapcsolódásokat, mind eddig is a tornával, futással és ott ki tudod magadból adni a napi bosszúságokat! :)
Szép napokat! (ja, és nekem hiányoznál, úgyhogy írj majd, ha lesz időd! ;) )
Nekem is hiányoznál, amikor csak tudsz gyere és írj magadról! :)
VálaszTörlésJaj, de aranyosak vagytok! ♥
VálaszTörlésAnita, ezt nem hiszem el, ilyen kicsi a Világ? :)
Amikor befejeztem az egyetemet szívesen elmentem volna Pestre dolgozni, de Andris miatt nem mentem. Most ő menne... külföldre, mert a szakmájával jól keresne kint, de én félek a változásoktól. Pedig nem lesz más választás...
Én amikor végeztem a sulival, hajóra mentem dolgozni, nem bántam meg. A legjobb 6 évem volt. :)))
VálaszTörlésNe félj a változásoktól, amilyen irányba halad mostanában Magyarország, annál már csak jobb lehet bárhol sajnos... :( Még fiatalok vagytok, nincs gyerkőc, érdemes belevágni!
Amúgy én pedig mindig a Balatonnál akartam élni, aztán megismertem az exemet, aki alsópáhoki volt. Elég volt párszor hazamenni vele télen a szüleihez, máris kiábrándultam, hogy mennyire kihalt tud lenni a környék. Van egyfajta szépsége annak is, de végül Dunaújvárosban vettünk lakást. :)
Viszont a Balaton-szerelem azóta is megmaradt, minden évben 10 napot Szigligeten töltünk augusztusban. Enélkül nekem nincs nyár. :)
Inkább nem minősítem a Balaton fővárosát, mert nem lenne valami szép a véleményem.
VálaszTörlésLehetőség = 0.
A. rákattant a külföldi témára, én még csak barátkozom a gondolattal.