Január 9. egy nap a sok közül, ami mindenkinek mást jelent. Nekem egyrészről öröm és boldogság, másrészről ettől a naptól összeszorul a szívem. Ezen a napon született a Párom, a másik felem, akit mindenkinél jobban szeretek, aki nélkül nem tudnám elképzelni az életem. Sokat köszönhetek neki, Ő számomra a MINDEN.
Sajnos 3 évvel ezelőtt ezen a napon vesztettem el a Nagypapámat. Mintha tegnap lett volna. Ha behunyom a szemem, előttem van minden egyes pillanat. Elképzelni sem tudom, hogyan tudta túlélni a Nagymamám, végignézni, ahogy szenved, tudva, hogy nem segíthet rajta, elengedni az együtt töltött több, mint 50 év után.
Ma egy szentmise keretében emlékeztünk meg Róla, könnyek szöktek a szemembe, mintha ott lett volna közöttünk és tudom is, hogy ott volt. Felidéztem közben a legkedvesebb emlékeimet. "Bari" babának és kis kócosnak hívott. Istenem, gyerekkoromban mennyit vigyáztak nővéremre és rám, mindenhova vittek magukkal.
Nehéz dolog egy ilyen napon szülinapot ünnepelni, de akkor is erős voltam és most is, nem tehetem meg a Párommal. Természetesen főztem neki finom vacsorát, megadtuk a módját. Vagyis csak ő, mert én puffasztott rizst ettem főtt tojással.
Nehéz az ilyen :( , nekem februárban lesz két éve, hogy papám elment, de még mindig nagyon nagy a fájdalom a szívemben :(. Mindenki szerelmes, meg boldog Valentin napkor, azelőtt sem érdekelt nagyon, de nekem most már a megemlékezésről szól, és papám meglátogatásáról a temetőben :(.
VálaszTörlésnekünk a január 2.-a lesz ezentúl ilyen nap sajnos + az egész karácsony-szilveszter időszak, mert már tavaly sem tudtunk felszabadultan ünnepelni, tudva, hogy a mamánk egyre rosszabbul van. :(( nehéz ez nagyon, teljesen együtt érzek Veled! :(
VálaszTörlés