Nem tudom van-e értelme a 9. napomról írni, mert katasztrófa volt. A családban történtek olyan dolgok, amikről itt nem szeretnék írni. :(
Munka után nekiálltam valahogy tanulni, fél 8-kor gondoltam kiadom magamból a feszültséget és felfrissítem az agyam. Szépen átöltöztem a tornis göncömbe, ahogy az illik, majd válogattam a tornák között. A. rinyált, hogy Rékára semmiképp ne tornázzak, nekem Enikőre nem volt kedvem, így gondoltam kapcsolok be zenét, beállítottam az online tabata órát és kezdeni is akartam az intervallum edzést. Aha, persze. Most már nevetek rajta, de akkor fel tudtam volna robbanni, úgy összevesztünk, mert nem értette meg, hogy nekem jó pörgős zene kell, de dallamos is egyben, mert ha nem tetszik a zene, akkor nem tudok teljes erőbedobással tornázni. Elkapott az ideg, kivonultam a konyhába tovább tanulni, majd odavágtam neki a sportcipőimet. Elolvastam még, amit akartam, közben odajött bocsánatot kérni, de ekkor már 9 óra volt, így úgy döntöttem, hogy a mai nap is el lett cseszve, itt már ilyenkor torna nem lesz, elmegyek fürdeni. Akkor meg húzott be a szobába, hogy menjek tornázni. Én persze már csak azért sem. Ha tornázni nem hagyott, ha fürdeni nem hagyott, mérgemben lefeküdtem, a fejemre húztam a takarót és aludtam. Aludtatok már sportmelltartóban? Nem valami kényelmes. :)
Így utólag belátom, úgy viselkedtünk mint az ovisok, de egy pillanat alatt fel tudom húzni magam, ha valami nem úgy jön össze, ahogy azt elterveztem. Én mindenkinek meg akarok felelni, mindenki kérését teljesítem, akkor miért nem szánhatok magamra 20 percet? Tipikus vízöntő vagyok, makacs, és nem engedek.
Szóval így alakult, hogy az amúgy is stresszes napomat torna nélkül, idegbetegen zártam le.
Persze ma reggelre már minden indulat elröppent, úgy keltünk, mintha mi sem történt volna.
Tegnap a kajával nem volt gond, nem vittem túlzásba, a reggelim Jogobella light volt 3 kiskanál zabbal, tízórai egy narancs, ebéd párolt káposzta, uzsonna sajt, 2,5 db puffasztott rizs, jogobella, vacsi nuku.
Reggel megkaptam, hogy így is lapos a hasam, hogy nem tornáztam, szóval ne aggódjak. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése